Nagyon jó idő van kint, 7 ágra süt a Nap... most egy kicsit időm engedi, ezért elkezdtem olvasni egy könyvet, ami elindított egy új gondolatmenetet nálam... elkezdtem végig gondolni, kielemezni, átértékelni az eddig velem történteket ( talán az év vége is hatással van az ilyen átértékelős periódusokra), és közben elkezdtek be- beugrálni olyan események is, amik másokkal történtek meg. Pl. miért van az, hogy van egy ember, aki talál magának egy társat, aki mondjuk idő közben alkoholistává válik, ami miatt a kapcsolat egyre inkább romlik, a 2 ember élete egyre inkább elkezd tönkremenni, és hogy ne tegyék végképp tökre egymást és magukat se, kilépnek inkább ebből a romboló kapcsolatból és egy új kapcsolatot keresnek, ami jó dolog is. Eszembe jutott sok olyan párkapcsolat, ahol az első kapcsolat végét az alkohol okozta, de a 2. kapcsolat ugyanolyan lett, ugyanúgy megjelent az alkohol és amiből szabadulni akart az ember, az ismét ott van az életében.
Ez kezdett elgondolkoztatni, hogy vajon miért van így, miért ismétlődnek bizonyos élethelyzetek? Miért éljük át újra és újra azt, amiből elmenekültünk már egyszer? Miért tér vissza? És jött ez, hogy: zsák a foltját... vagy: ki mint vet, úgy arat... az életben minden ok és okozat... vagyis valamit mi nem csinálunk jól, hogy állandóan megkapjuk ugyanazt az élethelyzetet, problémákat. Nem a másikat kell hibáztatni, hanem valamit mi nem csinálhatunk jól sehogy sem, ami miatt "mókuskerekezés" lesz, és szinte pontosan (vagy legalábbis nagyon hasonlóan éljük az életünket, mint addig, amiből kiszálltunk már egyszer - és mégsem -) ugyanúgy élünk.
És ekkor eszembe jutott egy másik jól ismert mondat: ahhoz, hogy megváltozzon a világ, először saját magunknak kell megváltoznunk...
És elgondolkoztam az életemen, hogy nekem is mennyi olyan dolog történt a kapcsolataimban, amikben voltam valamilyen... bizonyos idő elteltével véget is értek a kapcsolataim, és jött egy új kapcsolat, ahol szintén ugyanúgy viselkedtem mint az előzőben és ugyanazok a problémák kezdtek jönni, ugyanaz volt az ok a szakításnál. És elterveztem az egyik ilyen szakítás után, hogy megváltozom (legalábbis azokban a dolgokban, amikben tényleg úgy éreztem, hogy magamnak teszek jót vele, ha bizonyos tulajdonságaimtól megszabadulok vagy legalábbis alakítok rajtuk valamilyen formában), elkezdtem türelmesebb lenni, már átgondoltam a válaszaim, sokszor inkább úgy döntöttem, hogy inkább alszom rá egyet és majd másnap, nyugodt és higgadt fejjel válaszolok, megtanultam elszámolni 10-ig... vagy beleképzeltem a másik helyébe magam, az ő szemével látni a helyzetet...
Rengeteg mindent másképp kezdtem el csinálni mint addig, az érdeklődésem (ami amúgy is nagyon sokrétű) még inkább szélesíteni kezdtem olyan dolgok felé is, amik addig nem igazán vonzottak valamiért... változtattam a külsőmön (pl. új hajszín) és egy idő után észre vettem, hogy már teljesen más típusú embereket kezdtem el vonzani. Olyanokat, akik türelmesek, akik nem szívesen bántanak meg senkit... és itt sikerült is kilépni abból a bizonyos "mókuskerékből" amiből addig valahogy nem sikerült egyáltalán amíg a másiktól vártam a változást, miközben és sem változtattam a viselkedésemen semmit.
